Für Anikó: “Távol áll tőlem a sznobizmus”

Interjú Für Anikó színművésznővel

A színpadon és az élet minden területén a természetesség híve. Így az étkezés és a gyógyulás során is odafigyel rá, hogy teste együtt lüktessen a természet energiáival.

„Jó divat a homeopátia”

Hisz abban, hogy a szervezetünket érő hatások, a testi és lelki folyamatok szoros egységet alkotnak, ezért szívesen ismerkedik a holisztikus gyógymódokkal. „Sajnálom, hogy a homeopátia korábban nem volt ennyire népszerű. Bár a »divatos« vagy »trendi« szavakat gyakran pejoratív értelemben használjuk, ha hamarabb divatba jött volna ez a fajta szemlélet, ma valószínűleg nem lennék allergiás a háziporra és egyes pollenekre. Régebben gyakran antibiotikumokkal bombázták a szervezetünket, kevesebb figyelmet szentelt az orvostudomány a betegségek mögött húzódó okok feltárására. A kezelés rendre erős gyógyszerekkel történt, melyek hatására idővel túlzott immunműködéssel válaszolhat a test egyes allergénekre”- véli a színművésznő. A homeopátiának és különböző tisztítókúráknak köszönheti, hogy tünetei enyhültek az utóbbi években.

A Schüssler-sók a forgalmi rendőrök

A Schüssler-féle arcdiagnosztikával egy kedves ismerőse révén ismerkedett meg. Ajándékba kapta tőle Dr. Farkas Orsolya könyvét, melyben a Schüssler-sók gyógyító erejéről ír. „Annyira megragadott, hogy elhatároztam, kipróbálom az arcdiagnosztikát. Hiszem, hogy a különböző betegségekre utaló jelek megjelenhetnek a test adott pontjain. Olvashatunk a talpból, az íriszből, a hajból és az arcunkból is. Fantasztikus, hogy a szakértői szem számára az utóbbi valóságos térkép! Orvosi tudással párosulva az arcdiagnosztika segít a különböző testi panaszok mögött húzódó okok feltárására, majd a Schüssler-sókkal stimulálni a szervezet öngyógyító folyamatait. Mindehhez komplex szakmai tudás szükséges, a sók hatásmechanizmusa mégis pofonegyszerű, mint ahogyan az igazán nagy dolgok általában. Olyanok, akár a forgalmi rendőrök, elirányítják az ásványi sókat a megfelelő mennyiségben a test bizonyos területeire, ahol éppen szükség van rájuk”- osztja meg tapasztalatait. Anikó időközönként az egyik legnevesebb hazai Voll-diagnosztát is felkeresi a gyógyulás érdekében vagy megelőzésképpen.

Szívesen újrahasznosít

Szoros időbeosztása miatt nem tud minden esetben ragaszkodni a biotermékekhez, de ha csak lehet, natúrkozmetikumot és kezeletlen zöldséget, gyümölcsöt vásárol. Igyekszik elkerülni a tartósítószerekkel, színezékekkel és egyéb mesterséges adalékanyagokkal dúsított élelmiszereket, a bőr természetes egyensúlyát felborító kozmetikumokat. „Sohasem kennék magamra például olyan krémet, amelyben kőolaj-származék található, hiszen az nem hagyja lélegezni a bőrt, megakadályozza, hogy a hatóanyagok bejussanak a mélyebb rétegekbe. A környezetvédelemre, az újrahasznosításra is odafigyelek, szívesen öltözködöm használtruha-üzletből. Távol áll tőlem a sznobizmus, inkább sportot űzök belőle, hogy az egyedi, igényes darabokat szinte fillérekért vegyem meg.”

A Holdnaptárt is figyeli

„Talán sokan megmosolyognak emiatt, mégis úgy gondolom, hogy ha a Hold több mint tíz kilométer mély víztömegeket képes megmozgatni, miért ne hatna az emberi szervezetre is? Óriási tévúton vagyunk, ha azt gondoljuk, fittyet hányhatunk a természet törvényeire!” – folytatja Anikó. Folyamatosan figyeli a Holdnaptárt, szem előtt tartva, hogy mikor a leghatékonyabb a méregtelenítés, az arctisztítás, a hajvágás vagy éppen a kertészkedés. Azt is megnézi, mikor képes a szervezete a legtöbb ásványi anyag befogadására. A különböző táplálkozástudományi elméletekben azonban nem hisz. „Egyedül a vércsoport-diéta vált be nekem. Alapelveit végigolvasva jöttem rá, miért ürültek ki szervezetem energia- és ásványianyag-raktárai, amikor áttértem a húsmentes táplálkozásra. Míg körülöttem sokan egészségesen éltek így, engem majdnem ledöntött a lábamról a közel háromévnyi vegetarianizmus. Nullás vércsoportú vagyok, vagyis született húsevő. Megértettem, hogy nem utasíthatom el az állati fehérjét, a szervezetemnek szüksége van rá”- meséli.

„Sok nagyszerű kollégámnak nincs méltó és elég faladata mostanában. Én hála Istennek a szerencsések közé tartozom, persze olykor muszáj lazítani. Jó lenne, ha évtizedek múlva se korlátoznának a különböző testi nyavalyák. Nyolcvanévesen sem akarom megfosztani magam a hosszú sétáktól, a hétvégi kirándulásoktól. Tudom, hogy nem fogok örökké élni, és nem is ragaszkodom mániákusan az egészségtudatossághoz. Csupán szeretném megtenni, ami rajtam múlik, hogy »kiszolgáljon a gépezet«. Ezen a kiránduláson, amit itt, a Földön töltünk, kötelességünk gondját viselni a testünknek és a lelkünknek.”

Dienes Angéla