Lajos Beáta: Simila similibus curentur

1. Homeopátiás sikereim  kezdete…

2007. júniusa: friss házasként egy kedves barátnőm ajánlására mentem el egy homeopátiával foglalkozó magánklinikára, miután hiába vártuk, hogy érkezzen a kisbabánk. Az első vizsgálatokat követően néhány – számomra misztikus és ismeretlen nevű globulust tartalmazó -, alufóliába csomagolt műanyag fiolával és rengeteg jótanáccsal távoztam.

Így visszanézve életem egyik legjobb döntése volt az a nyitottság, amivel a kis fiolák tartalmához, használatához álltam. Arról nem is beszélve, hogy itt irányítottak el ahhoz a rendkívüli tudású nőgyógyászhoz, aki az első viziten megállapította, hogy sok éve endometriózistól szenvedek, amelyet kiműtve lehetővé tette, hogy megvalósuljon az álmunk és kisbabánk legyen.

2. A legszebb homeopátiás élmény…

2009. júniusa: 7 hónapos terhesként, természetes úton fogant Kisfiunkat várva részt vettünk egy kismama jógán, ahol pároknak tanítottak vajúdási pozíciókat és technikákat. Majd az óra zárásaként mindenki kapott egy oldalnyi leírást arról, hogy milyen homeopátiás szereket és milyen módon lehet használni a szülés előtt, alatt és után. Akkor már „régi ismerősként” néztem végig a szerek listáját és nagy izgalommal vártam, hogy használhassam is őket életem ezen gyönyörű szakaszában is.

És ez megint rendkívül jó döntésnek bizonyult, a szülés a fájdalmak közepette is csodálatos volt, és amiben biztosak voltunk, hogy ebben rengeteget segítettek a szülés felkészítéseként szedett és a vajúdás folyamán a Férjem által folyamatosan „adagolt” kis golyócskák.

3. Segítség homeopátiával egy rendkívüli mélypont alkalmával…

2013. októbere: 4 éves Kisfiúnk óvodás lett, amit mindannyian nagy örömmel vártunk. Sajnos napokon-heteken belül kiderült, hogy számára és számunkra egy embert próbálóan nehéz időszak jött el a várva várt örömök helyett. Életvidám, okos Kisfiunk egyik napról a másikra teljesen végletesen kezdett viselkedni, hol addig soha elő nem forduló hisztikben tört ki, hol pedig teljesen a „semmiből” kényszeresen félni kezdett dolgoktól (különösen érintéstől, kígyóktól).

Mint utólag kiderült, az óvodás csoportjába egy pszichikai kihívásokkal küzdő óvónő került, aki csírájában fojtotta el a gyerekek érdeklődését, kérdéseit, és magas érzelmi intelligenciájú Kisfiam erre reagált ilyen módon. Azonban a jósors egy kedves ismerősön keresztül egy homeopátiás doktornőhöz vezetett – biztosan tudom, hogy nem véletlenül -, aki ismeretlenül is azonnal segítő kezet nyújtott és már az első alkalommal, csak a beszélgetésünk által is gyógyított.

Az Ő szakmai tudását megismerve már nem volt kérdés számomra, hogy az életemet ezentúl a homeopátia napi szinten elkíséri. Holisztikus szemléletével megtanított arra, hogy a testi-lelki egészség és a homeopátia kéz a kézben járnak. Adott a kezembe egy olyan eszköztárat, amihez bármikor biztonsággal nyúlhatok és amely kapcsán laikusként is olyan tudásra lehet szert tenni, amely rengeteg élethelyzetben, sokrétűen alkalmazható.  Tőle tanultam a zseniális Schüssler sók és a Bach cseppek használatának alapjait is.

Nem tudok ezért eléggé hálás lenni, köszönöm dr. K.B.!

Ennek a számunkra sok tapasztalással bíró történetnek a vége természetesen pozitív, hiszen Kisfiam – akivel a homeopátiás szerek használatának kezdetekor óvodát is váltottunk -, 1-2 hónap alatt visszanyerte életkedvét és már egy rossz álomként tekintettünk vissza az elmúlt hetekre.

Azóta ha valaki a környezetemben szkeptikusan áll a homeopátiához, nem kezdem el „tudományosan” győzködni, „csak” elmesélem neki, hogy hogyan hatott a Lachesis nevű szer, 3 alkalommal adagolva a kígyóktól rettegő Kisfiamra……Ez számunkra döbbenetesen meggyőző, életre szóló tapasztalás volt.

4. És azóta?…

Az eddig leírtak óta sok év telt el, én pedig rengeteg apró lépéssel, jó értelemben vett kísérletezéssel, folyamatos tanulással és tapasztalatszerzéssel kerültem közelebb a homeopátiához, tudva azt, hogy ez is, mint sok más dolog az életben, soha véget nem érő tanulást jelent.

Az elmúlt időszakban számtalan kisebb-nagyobb sikert értem el azáltal, hogy a homeopátiás lehetőségeket bemutatva és ajánlva segíthettem rokonoknak, barátoknak, kollégáknak; gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Szert tettem egy kisebb könyvtárnyi szakkönyvre és amikor alkalmam adódik, részt veszek a Homeopátiás Öntevékeny Baráti Kör képzésein. A homeopátiás szerek, a Schüssler-sók, a Bach cseppek családom életének részét képezik.

Gyermekeim sok esetben már nem „csak” valamit kérnek, ha a betegség első jeleit érzik magukon vagy kisebb sérülést szereznek, hanem „3-as D12-es Schüssler-sót, Aconitumot, Traumeel-t  vagy éppen Rezgőnyár-t”.

5. Zárásként…..

A homeopátiás szerválasztás előfeltétele a nyitottság, a megfigyelés, a ráhangolódás, a saját homeopátiás utam során a legjelentősebb siker, a legnagyobb lehetőség szerintem az a tudás, amelyet  emberismeretről, elfogadásról szerezhettem.  

Szívből ajánlom mindenkinek, hogy megtegye az első lépéseket ezen az úton!